38-39-40-41.rész

38.rész (December 8.) Hétfő:
A hétvégén kiszenvedtem magam így ma vissza tért a régi Maya. Boldogan keltem ki az ágyból. Mikor leültem az asztalhoz a család furán nézett rám.
- Kicsim mi történt?
- Semmi./mondtam boldogan/
Szerintem a szüleim megijedtek a hírtelen hangulat változásomon. Kimentem a kapun és ott voltak a szokásos csapat.
- Sziasztok./mondta és megöleltem őket/
- Szia./mondták furán/
- Olyan jó, hogy boldog vagy./mondta Eszti/
- Én is jobban érzem magam.
Beszélgettünk a suliig és mikor oda értünk már nem voltam olyan boldog. Mindenki engem nézett és néha-néha össze súgtak. Eszembe jutott, hogy mindenki azt hiszi Marcival járok. Megkerestem Marcit és oda mentem hozzá, épp a haverjaival beszélgetett.
- Most azonnal mond meg mindenkinek, hogy nem is járunk.
- Csillagom, mért akarod még mindig titkolni. Tudom, hogy halálosan belém vagy esve.
- Előbb jönnék össze egy szemetessel mint veled./ezt a haverjai röhögéssel díjazták/
- Haver a csajod nagyon vagy./mondta egy fekete hajú, bőrkabátos fiú/
- Nem vagyok a csaja.
- Akkor legyél az enyém.
- Zsolti állj le./mondta Marci idegesen/
- Csillagom ne hidd, hogy elfogom mondani az igazat./mondta Marci/
- Mit akarsz tőlem?
- Azt majd szépen sorjában. Most menny vissza./Fogta és meglökött/
Én idegesen mentem fel a terembe. Mikor berontottam a többiek kicsit megijedtek. Levágtam magam a helyemre és elkezdtem ütögetni az asztalon a könyvemet.
- Héj Maya! Mi történt?/kérdezte Ádám és kikapta a könyvet a kezemből/
- Az, hogy én sose lehetek boldog.
- Ez nem igaz.
- Mondj egy dolgot ami miatt nem igaz!
- Háátt…
- Na ugye.
- Fel a fejjel lesz majd valami jó is./megsimogatta a fejem és vissza ment a helyére/
A tánc órákon megbeszéltük a szombati napot és a tanár elmondta, hogy most csak egy kisebb fellépésünk lesz. Beteg gyerekekhez megyünk a kórházba. Elváltunk Chris osztályától ami rossz és egyben jó is. Nem kell Látnom Marcit. A táncnak viccesnek kell lennie. Kitaláltuk, hogy öltözzünk be. Egy csomó ötletünk volt, aminek a tanár nagyon örül. Iskola után egyedül ballagtam haza mikor valaki utánam kiabált. Megfordultam és Zsolti rohant felém.
- Várj már.
- Szia. Mi van?
- Semmi csak gondoltam mehetnénk együtt.
- Aha.
Egy ideig csendben ballagtunk, majd megszólalt.
- Mi van közted és Marci közt?
- Semmi.
- Ő nem ezt mondja.
- Mert ő hülye.
- Van benne valami./mondta röhögve/
- Marci csak össze akar velem jönni, hogy majd jól eldobjon ha végzett velem.
- Ezt honnan veszed?
- Ismerem az ilyen fiúkat. Te például hetente váltogatod a csajokat. Jól gondolom?
- Hát lehet, hogy én ilyen vagyok, de Marci nem.
- Honnan tudod milyen Marci?
- Szimpla megérzés.
- Sajnos a megérzésekkel nem mész semmire./mondtam nagyot sóhajtva/
- Ki törte össze a szíved kicsi lány?
- Honnan tudtad, hogy ez a bajom?/kérdeztem csodálkozva/
- Ismerem a nőket.
Beszélgettünk, majd a kapuban elváltunk. Mikor elment kicsit furán éreztem magam. Olyan volt mintha Zsoltit már ezer éve ismerném. Ismerős volt. Felmentem a szobámba és tanultam. Mikor végeztem lementem enni. Majd olvastam és aludtam…

39.rész (December 9) Kedd:
Anya ma korábban keltett.
- Kicsim, beszélnünk kell.
- Mi van anya?
- Tudod aggódom érted.
- Anya semmi bajom csak próbálok túl lépni.
- Értem. Már megijedtem, hogy bele keveredtél valamibe.
- Dehogy is!
Mivel sok időm volt így nyugodtan meg reggeliztem. Mikor kimentem a kapun Eszti és Dávid veszekedtek.
- Hé! Mi történt?/kérdeztem aggódva/
- Semmi!/válaszolták egyszerre/
Chris sem akarta elmondani miről folyt a vita. A suliig egy szót nem beszéltünk. Én azon gondolkodtam mi lehetett a vita tárgya. A suli előtt persze az osztályunk elemében volt és össze-vissza kezdtek magyarázni. Marci oda jött és átkarolta a derekam.
- Szia Csillagom.
- Marci szállj le rólam./mondta és a hasába könyököltem…volna ha nem kapja el a kezem/
- Csillagom megmondtam, hogy ne ellenkezz./mondta és elment.
Annyira elegem van Marciból. Valamit tennem kell. Támad is egy nagyszerű ötletem és megkértem a többieket, hogy segítsenek.
- Miben?/kérdezték, mert annyira hadartam, hogy nem értették/
- Marcit meg szívatni.
- Ja, persze.
Elmondtam a tervet a többieknek és nagyon tetszett nekik. Rohantunk is az infó terembe meg a fénymásolóba, hogy órán kikéredzkedve tele plakáthóljuk a sulit. Ez meg is történt, habár a tanár kicsit kételkedett, hogy egyszerre 6 embernek kelljen WC-re mennie, de végül ki engedett. Mikor kimentünk szünetre mindenki a plakátokat nézte. A padon ülve láttam, hogy Marci kiront a suli ajtaján. Jöhetett a terv második fele. Fogtam egy szórólapot amit készítettünk és oda mentem hozzá.
- Hogy tehetted ezt velem? Én bíztam benned!/mondtam és pofon vágtam/
- Maya én…/kezdete a mentegetőzést/
- Nem érdekelnek a hazugságaid. Ezzel vége!!/mondtam, de mielőtt elmentem oda súgtam neki/- 2:1 az én javamra./tátott szájjal nézte ahogy elmegyek/
Persze a suli udvarán ment a szokásos fütty és taps vihar. Szeretik a suliba a balhékat. Dávidék alig bírták ki röhögés nélkül.
- Maya ez eszméletlen volt. Nem is tudta mit mondjon. Nagyon jó színész vagy. Hogy csináltad?/kérdezte feldobva Krisz/
- Csináltam már ilyet./mikor ezt ki mondtam mindenki elkomorodott/
Hát igen mindenki emlékszik mikor kiosztottam Mattet az udvaron.
- De mindegy is. A lényeg, hogy Marci leszáll rólam.
Gondoltam én. Az órák jól teltek. Táncon elkezdtük az új koreográfiát. Írtam, hogy a táncunknak viccesnek kell lennie. Na ez szép és jó csak az a baj, hogy még mi is röhögünk rajta. Suli után megint Zsoltival mentem haza. Nem tudom miért, de olyan jó vele beszélgetni. Megnyugtat ha velem van. Ez nem olyan szerelmesen nyugtató, hanem olyan mint mikor Dórival beszélgetek.
- Figyi nem akarsz be jönni?
- Hát tudod nekem mennem kell. Na szia./mondta és gyorsan elment/
Furán néztem utána. Bementem és felmentem Dóri szobájába. Bent volt a szobájába Joshal. Nem is tudtam, hogy apa beengedte a házba. Igen apa olyan mint a filmekben beli tinédzsereknek a szülei. Köszöntem majd mondtam Dórinak, hogy ne tervezzen holnapra semmit, mert velem lesz. Dóri örült neki. Mostanság kevesebbet vagyok Dórival és ki akarom engesztelni. Beszélgettem még velük egy kicsit, majd hagytam hagy legyenek egyedül.
Tanultam, vacsiztam, majd mentem aludni..

40.rész (December 10) Szerda:
Ma mikor kimentem a kapun se Dávid se Eszti nem állt ott csak Chris.
- Hol van Eszti és Dávid?/kérdeztem Christ/
- Mind ketten külön mentek. Úgy össze vesztek.
- Mi a fene bajuk van ezeknek? Majd én utána járok.
- Neee…/mondta Chris/
- Mi?
- Úgy értem ne szóljunk bele ez az ő dolguk.
- Jó persze, de nem akarom, hogy szakítsanak./mondtam szomorúan/
Chris átkarolta a vállam és elindultunk a suliba. Megnyugtatott, hogy csak egy kis vita majd kibékülnek. A sulinál Chris oda ment Mimihez és megcsókolta. Jó, hogy ők együtt vannak.
- Hol van Dávid és Eszti?/kérdeztem/
- Bent vannak és vitáznak./mondta Ádám/
- Miről vitatkoznak ennyire?
Senki nem válaszolt.
- Mit sumákoltok már megint?
- Semmit./mondták páran/
- Mondjátok már el./kiabáltam rájuk/
- Jaj nem bírom tovább. Dávid azért mérges Esztire, mert Eszti szerint jó, hogy túl vagy Matten. Eszti meg azért mérges Dávidra, mert Dávid szerint rossz, hogy te túl lépsz Matten./mondta kikelve magából Mimi/
Mindenki döbbenten nézett Mimire. Azért volt mindenki döbbent, mert Mimi csöndes és nem nagyon beszél.
- Hé ne nézetek így, én is tudok beszélni./mondta röhögve Mimi/
- Okéé../mondtam a döbbenet után/- Szóval Dávid és Eszti miattam veszekednek.
Erre senki nem mondott semmit.
- Hol vannak?
- A könyvtárba./mondták/
Bementem a könyvtárba ahol épp folyt a vita.
- Na most hagyjátok abba!/üvöltöttem el magam/
Mindketten döbbenten fordultak felém.
- Ti még is mit gondoltok. Miattam veszekedtek. Ne szóljatok bele az én dolgaimba!
- De Maya…/kezdte Dávid/
- Nincs, de. NE miattam veszekedjetek!
- Jóó…/mondta Dávid oda ment Esztihez és megcsókolta/
Örülök, hogy kibékültek. Bár én is ilyen boldog lehetnék. Ha Matt nem ment volna el vajon minden más lenne?
- Maya! Miért sírsz?/kérdezi Dávid/
Letörlőm az arcom és észtre veszem, hogy tényleg sírok.
- Semmi csak… Örülök, hogy ti boldogok vagytok.
Oda jöttek és megöleltek. Már egy ideje öleltük egymást mikor valaki megszólalt.
- Csoportos ölelés./kiabálta Ádám és oda rohant hozzánk. Ádámot követte még a csapat többi tagja/
- Tudjátok nem kell nekem Matt amíg itt vagytok nekem.
- Tudjuk, hogy ez nem igaz,de jó volt hallani./mondta Krisz/
A nagy ölelkezés közben becsengettek. Az első óra mint ahogy szokott unalmasan telt. A tanár csak mondta és mondta. A diák persze úgy tett mintha figyelne pedig mindenki vagy aludt vagy egyéb más jobb elfoglaltságot talált mint a tanulás. Táncon folytattuk a nagy produkciót. Alig várom, hogy lássam a gyerekek arcát. Otthon fáradtan zuhantam be az ágyamba. Azon gondolkodtam, hogy ma nem is láttam Marcit. Vajon békén hagy. Vagy csak el akarja hitetni velem, hogy leszállt rólam és valamit tervel. És ah nagyon megbántottam. Volt bennem egy kis bűntudat. Hirtelen Dóri rontott be a szobámba.
- Jesszus a frász hozod rám./mondtam neki,mert úgy megijedtem, hogy lestem az ágyról/
- Bocsi, csak jött egy leveled.
- És ebben mi olyan érdekes.
- Hát nem lenne az ha nem Londonból jött volna./monda vidáman/
- Nem érdekel./mondtam hűvösen/
- Most mért mondod?
- Mert nem érdekel. Küldhet nekem most már akár száz levelet az sem érdekelne.
- Biztos?
- Biztos./mondom/
- Tudom, hogy most azt hiszed nem érdekel, de én még is itt hagyom./mondta és lerakta az asztalomra/
Mikor kiment ránéztem az asztalra. Oda mentem megfogtam a levelet és megfogtam a két szélét. Szándékomban állt szét tépni, de nem ment. Mért nem megy? Mi az oka, hogy nem tudok eltépni egy nyamvadt levelet. Bár csak egy szimpla levél lenne, de nem az. Tőle van. Így kihúztam a fiókom és a legmélyére temetem. Lefeküdtem az ágyamra és néztem a plafont. Bármennyire is tagadom szeretem. Szeretem és szeretem. Érdekes régen mindig úgy gondoltam, hogy milyen egyszerű a szerelem. Megismersz valakit, jobban megismered, szerelmesek lesztek és járni kezdetek. Hát ez közel sem olyan. Még a közelében sincs. Azt hittem ha elköltözünk milyen könnyű lesz minden, de nem így lett. Pontosan emlékszem az ide költözésünk napjára. Dórival elmentünk sétálni betértünk egy parkba. A gördeszka pálya közepén ott volt. MATT. Csupa nagy betűvel. Akkor még nem is sejtettem mi vár rám. Ő az első igazi szerelmem. Szerettem volna ha ő az utolsó is, de lehet ennek nem így kell lennie.

41.rész (December 11) Csütörtök:
Egy jó nap.
Ma mikor kimentem a kapun és láttam, hogy Dávid és Eszti fogják egymás kezét boldog voltam.
- Na nem jobb így?- gúnyos mosolyra húzom a szám.
Mindketten elpirulnak.
- Figyelj Maya sajnáljuk, hogy ezen vesztünk össze, de minket nagyon érdekel, hogy mi van veled és Mattel .- húzza el a száját Dávid.
- Figyelj Dávid én nem haragszom, de értsd meg Matt és köztem bármennyire is nehéz ki mondani. Nem lesz semmi. – mondom nagy gombóccal a torkomba.
- De Maya…- kezdi Dávid
- Nincs semmi de.- sóhajtottam nagyot.
Elindultunk a suli felé és tereltük a témát. A suli előtt persze minden minden osztálytárs plusz Amy és Chris jelen volt. Mikor oda értem Amy gyorsan letámadott azzal, hogy valami fontosat akar nekem mondani. Én kicsit megijedtem, de hamar kiderült, hogy csak arról van szó, hogy Amy megismert egy fiút és nem tudja mit csináljon. Érdekes, hogy pont tőlem vár tanácsot.
- Amy te tőlem akarsz tanácsot kérni? – kicsit megdöbbentem.
- Hát izé nem tudom. – dadogja össze-vissza.
Oda vittem Amyt Szaszához és mondtam neki, hogy vele tárgyaljon ilyenről. Miközben Szasza magyarázott egy tervről, hogyan is hódítson Chris furán nézett Mimire.
- Mért olyan ismerős ez a terv.
Mimi elpirult és nem tudta mit mondjon. Hát igen nem mondtam, de Mimi is bele volt esve Chrisbe. Azért nem említettem, mert abban az időszakban voltam. Szóval az volt, hogy Szasza el mondta mit tegyen Mimi és be is vált.
- Hát tudod nekem is tetszettél és megkértem Szaszát, hogy segítsen. – Mimi szégyenlősen nézett Chrisre.
Chris oda hajolt Mimihez és a fülébe súgott valamit, amitől Mimi még vörösebb lett és megcsókolta Christ.
Örülök, hogy mindenki ilyen jól megvan, de mindig olyan szomorú leszek mikor Dávidékra vagy Chrissékre nézek. A gondolatomat valaki megzavarta.
- Szia Csillagom. – jött oda Marci.
- Mit akarsz? – néztem rá idegesen.
- Csak adni akartam neked valamit – és a háta mögül elővett egy rózsát.
- Ö… köszönöm. – kicsit elpirultam.
Elmosolyodott és elment. Én furán néztem. Most komolyan ennyire érdeklem.
- Hát ez meg mi volt? – nézett döbbenten Dávid.
- Hát egy bocsánat kérés. – mosolygott Szasza.
A többiek elkezdtek vitázni, hogy mit is akar ezzel Marci. Én nem szóltam semmit. Tudtam, hogy van valami hátsó szándéka, mert mikor elment láttam az arcán azt az önelégült mosolyt. Az első óra hamar eltelt és szünetben hirdetés volt. Mivel hamarosan karácsony így rendeznek egy bált. A bálra ki kell öltözni és még lassúzás is lesz, amire persze felkészítenek a tanárok. A többiek nagyon örültek és én is csak…csak…kivel mennyek.
- Hé Maya ugye milyen jó. – ugrált Eszti.
- Igen, tényleg jó. – és lehajtottam a fejem.
- Hé, mi a baj?
- Hát tudod nincs kivel mennem. Vagyis akivel akarok az… - kezdtem, de nem fejeztem be, mert rájöttem mit mondtam.
- Te most azt akartad mondani amire gondolok. – döbbent meg Eszti.
- Nem, nem, nem lehet. – ismételgettem.
- Maya te még mindig… - Akarta mondani az igazat.
- NEM. Én nem lehetek ilyen.
- Maya még mindig szereted. – mondta ki a könyörtelen igazságot Ádám.
- Bármit is teszek ez mindig így lesz? – csalódottság van bennem.
- Maya te csak szerelmes vagy. – Dávid meglepetten nézett.
- De nem lehetek az. Annyit szenvedtem miatta. Utána mentem és jó volt minden, de megint el hagyott. Nem szerethetem még mindig! Nem lehetek én az áldozat! Matt biztos boldog nélkülem. Nekem is annak kell lennem.
Senki nem mond semmit. Én ezt egy halk beleegyezésnek veszem. Matt biztos túl lépett rajtam. Nekem is ezt kell tennem, elfelejteni. Talán soha többé nem látom és nem én leszek az aki szenved. Túl tudok rajta lépni, csak nagyobb erő kell hozzá. Mindig azt olvasom ha egy lány túl van egy szakításon mindig változtat a külsején, hát én is ezt fogom tenni.
- Szasza? – fordulok hozzá.
- Igen? – kérdezi meglepetten.
- Neked az unoka bátyád fodrász nem?
- Igen az miért?
- Szeretnék hozzá elmenni.
- Juj új hajad lesz? De jó. – tapsikolt örömébe.
- Igen szeretnék magamon változtatni.
- Tudom mire gondolsz. Most, hogy túl vagy Matten változtatni akarsz magadon.
- Te honnan tudsz ennyit? – esik le az álla Amynek.
- Ez legyen az én titkom. – kacsint rá Szasza, mi meg szakadunk a röhögéstől.
Szasza elintézte, hogy még ma elmehessek a fodrászhoz és még kedvezményt is kapok, mert ismerem. Annyira boldog voltam, hogy majd meg fojtottam úgy megöleltem. Boldog vagyok, hogy ilyen elhatározásra jutottam és a barátaim is mellettem állnak. Vagy csak bele törödnek a dologba. Ezen kicsit elgondolkodtam.
- Figyeljetek! – üvöltöttem el magam amitől egy kicsit megijedtek, én meg elkezdem nevetni. – Szóval. Tudom. Hogy szerettétek volna ha én és Matt össze jövünk. Sajnos ez nem így alakult és tudjátok, hogy én szerettem volna a legjobban ha ez nem így alakul. Matt elment és biztos boldog nélkülem is. Nekem is túl kell lépnem rajta. Kérlek titeket segítsetek nekem ebben, mert nélkületek nem menne. – néztem rájuk csillogó szemekkel.
- Maya nem beszélj butaságokat. Mi mindig itt leszünk melletted. – Mondta Chris és megölelt, majd sorba a többiek is.
A nap további része jól telt. Főleg mikor elmentünk a fodrászhoz. Bementünk és egy 17-18 év körüli srác jött oda hozzánk.
- Szasza már vártalak. – mondta és adott két puszit Szazsának.
- Szia Peti. Hoztam a barátnőmet. Maya ő Peti az unoka bátyám.
- Szia Maya vagyok. – és kezet fogtunk egymással.
- És milyen hajat gondoltál magadnak? – kérdezte mosolyogva.
- Nem is tudom. – gondolkodtam el.
- Akkor ülj a székbe és akkor majd ki gondolod. – oda kísért a székhez.
- Azt tudom, hogy nem akarom rövidebbre, csak a töredezett végeket kéne levágni. Meg arra gondoltam, hogy lehetne más színe.
- Akkor mit szólnál ha be festenénk barnára és csinálnánk neked oldal fufrut?
- Az jó lenne.
Peti mikor kész lett nagyon megdöbbentem. Nagyon szép lett a hajam. Annyira örültem, hogy megöleltem.
- Köszönöm, nagyon tetszik. – ujjongtam és majd meg fojtottam.
- Örömömre szolgált a szép hajaddal dolgozni.
- Nagyon köszönöm és mivel tartozom? – kérdeztem a pénzre utalva.
- Semmivel vedd ezt egy újrakezdési ajándéknak.
- Honnan tudod?
- Csicseregték a madarak. – mondta nevetve.
- Alexandra!!
- Jól van na csak kicsúszott. – tartotta fel mind két kezét Szasza.
- Még egyszer nagyon szépen köszönöm. – fordultam vissza Petihez.
- Még egyszer örömömre szolgált, hogy itt voltál. – nevetett és adott két puszit.
Elköszöntünk és haza mentem. Anya kicsit megdöbbent mikor szőke helyett barna volt a hajam, de azt mondta jól áll. Dórival beszélgettem és mondtam neki, hogy a Szombat nem marad el. Nagyon örült neki és én is. Szeretek a húgommal lenni. Ma úgy feküdtem le aludni, hogy nincs semmi gond az életemben, de vajon ez meddig fog tartani?